Böszörményi út 13-15 - Öröklakás társasház
Építés éve:
1932
1932
Épület stílusa:
historizáló
historizáló
Története:
A Böszörményi út egyik ikonikus épülete a két toronyszerű, csúcsos tetődísszel rendelkező, 13–15. szám alatti, ötemeletes, historizáló palota. Ezt a Házszövetkezet megrendelésére a Tégla Házépítő és Telekvásárló Rt. Műszaki Osztálya építtette 1931–1932-ben. A kivitelező Beta Géza építőmester volt, az építtető pedig a Tégla Házépítő és Telekvásárló Rt. igazgatója, Balogh Jenő Zoltán, aki aztán az öngyilkosságba menekült, miután építkezés közben fogyott elfogyott a vagyona. Az épület befejezetlenül maradt, amit végülbefejezését az egyik későbbi lakó Schmidt Lajos finanszírozott vagyonából. Az épület bokrétaünnepét 1931. szeptember 19-én rendezték. A földszint utcafrontján számos üzlethelyiség jött létre, volt itt az idők folyamán cipészet, órás, tejüzlet, húsbolt, kalapkészítő;, egyenruha-, sapka- és ruházatifelszerelés-bolt, vasüzlet, papírbolt, drogéria, takarékpénztár, rendelőintézet, bank, könyvtár, festékek és háztartási cikkek üzlete, és még sorolhatnánk. Budapest ostroma idején a ház pincéje óvóhelyként üzemeltszolgált, és bár folytak itt harcok, az épület nem szenvedett komolyabb károsodásokat. Nem tudni, hogy ekkor sérültek-e meg a toronysisakok, de az biztos, hogy valamikor megváltoztak. Az épület tetőszerkezete 2000-ben felújításon esett át, a kivitelező kicserélte a régi palafedést. Mindenesetre – sok más budapesti épülettel ellentétben – a Böszörményi út 13–15. alatti házon jelenleg is megtekinthető a közel százéves torony dísz.
A Böszörményi út egyik ikonikus épülete a két toronyszerű, csúcsos tetődísszel rendelkező, 13–15. szám alatti, ötemeletes, historizáló palota. Ezt a Házszövetkezet megrendelésére a Tégla Házépítő és Telekvásárló Rt. Műszaki Osztálya építtette 1931–1932-ben. A kivitelező Beta Géza építőmester volt, az építtető pedig a Tégla Házépítő és Telekvásárló Rt. igazgatója, Balogh Jenő Zoltán, aki aztán az öngyilkosságba menekült, miután építkezés közben fogyott elfogyott a vagyona. Az épület befejezetlenül maradt, amit végülbefejezését az egyik későbbi lakó Schmidt Lajos finanszírozott vagyonából. Az épület bokrétaünnepét 1931. szeptember 19-én rendezték. A földszint utcafrontján számos üzlethelyiség jött létre, volt itt az idők folyamán cipészet, órás, tejüzlet, húsbolt, kalapkészítő;, egyenruha-, sapka- és ruházatifelszerelés-bolt, vasüzlet, papírbolt, drogéria, takarékpénztár, rendelőintézet, bank, könyvtár, festékek és háztartási cikkek üzlete, és még sorolhatnánk. Budapest ostroma idején a ház pincéje óvóhelyként üzemeltszolgált, és bár folytak itt harcok, az épület nem szenvedett komolyabb károsodásokat. Nem tudni, hogy ekkor sérültek-e meg a toronysisakok, de az biztos, hogy valamikor megváltoztak. Az épület tetőszerkezete 2000-ben felújításon esett át, a kivitelező kicserélte a régi palafedést. Mindenesetre – sok más budapesti épülettel ellentétben – a Böszörményi út 13–15. alatti házon jelenleg is megtekinthető a közel százéves torony dísz.
