A REFORMKORI SZÉCHENYI JÁTSZÓTÉR CÉLJA

A játszótér kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A gyerekek egyedi tervezésű, fából, kézműves munkával készített játékokkal játszhatnak olyan környezetben, ami megidézi a reformkort, a magyar történelem egyik legsikeresebb időszakát. Így a gyerekek játék közben ismerkedhetnek Széchenyi István korával, a történelmi léptékű országépítés eredményeivel.

A téren elhelyezett tájékoztató táblák és a Hegyvidéki Önkormányzat honlapján található bővebb tudnivalók segítenek eligazodni, miként jöttek létre az akkoriban világszínvonalúnak számító „high tech” fejlesztések és építmények. Így például a fogaskerekű vasút és a Lánchíd, amik egyúttal a Hegyvidék fejlődésében is meghatározó szerepet töltöttek be. A fogaskerekű 1874-es elindulását követően kezdődhetett meg a Hegyvidék magasabban fekvő területeinek benépesülése, míg a híd állandó, egész évben biztonságosan járható összeköttetést teremtett Buda és Pest között.

Széchenyi István tiszteletének jelentős múltja van a Hegyvidéken. A halálát követően, 1860-ban nevezték el az Istenhegy egy részét Széchenyihegynek. Emlékét őrzi a Széchenyi-emlék úton 1898-ban emelt kilátó, valamint Strobl Alajos szobrász munkája, az 1891-ben felállított mellszobor is (ennek helyén 2003 óta Kampfl József szobrász alkotása látható).

Nemzeti lobogónk piros-fehér-zöld színeinek használata a reformkori, 1848-as követelések egyike volt, ekkor lett hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép a ma használt zászló. A játszótéren elhelyezett Magyarország- és Hegyvidék-zászlók együttes szimbólumként jelenítik meg a reformkor országos hatású céljait és fejlesztéseit, amelyek egyben a környék fejlődését is lehetővé tették, kialakítva az általunk ismert és szeretett Hegyvidéket.

A REFORMKOR JELENTŐSÉGE

A polgárosodás, a felvilágosodás eszméinek hatására a 19. században alakult ki a modern értelemben vett polgári Magyarország. A termelés során új technológiák jelentek meg, mint a gőzgép, vagy később a villamos berendezések. A gépesítés lehetőséget biztosított az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem ugrásszerű fejlődésére.

A tömegtermelés átalakította az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó emberek – évszázadok óta változatlan – életritmusát, a társadalom szerkezetét. Az új technológiák a közlekedési eszközökre is hatással voltak: a gőzgéppel hajtott hajó és mozdony rövidítette a szállítás és az utazás idejét, ami hozzájárult egy újfajta utazási kultúra, a modern turizmus kialakulásához.

A 19. század első felét gyakran említik a nemzeti öntudat ébredése korszakaként is. Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor tollából jelentős irodalmi művek születtek, amelyek a magyar nemzeti identitást és öntudatot, a hősi múlt küzdelmeit mutatták be. Ezek közül is kiemelkedik Kölcsey Ferenc Himnusza, a magyarok nemzeti imádsága. Jelentős mérföldkő volt, hogy 1844-ben hivatalossá vált a magyar nyelv használata hazánkban.

A közlekedés, az ipar, a sport, a társadalom, a kultúra területén legtöbb büszkeségre okot adó munkákat, fejlesztéseket olyan kivételes személyiségek alapozták meg, végezték el, mint Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”, Deák Ferenc, „a haza bölcse”, Wesselényi Miklós, „az árvízi hajós”, vagy éppen Kossuth Lajos és Batthyány Lajos.

Széchenyi István máig ható tevékenységét felsorolni sem könnyű: megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Kaszinót, bevezette a lótenyésztés és a lóversenyzés üzleti modelljét, irányította a Tisza szabályozásának előkészületeit, az Al-Duna és a Vaskapu szabályozását. Ő kezdeményezte a balatoni gőzhajózás megindítását és a Lánchíd építését is.

A reformkori országépítés a magyar történelem részévé vált. Elődeink, valamint a jelen és a jövő nemzedékeinek életét is gazdagította és gazdagítja.