5. Kincsem és Kisbér győzelmei
Fejlesztés jelentősége:
A reformkorban a nemzetek és nemzetgazdaságok működésének alapját képezte a sikeres lótenyésztés. Az ipar és a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás, a honvédelem elképzelhetetlen lett volna a lovak igaereje és az általuk biztosított gyors közlekedés nélkül. Széchenyi István és Wesselényi Miklós sokéves munkával meghonosították a magyarországi lótenyésztés és lóversenyzés nyugat-európai mintájú üzleti modelljét. Olyan világhírű versenylovak tűntek fel, mint Kisbér, amely az első magyar tenyésztésű angol telivérként Angliában megnyerte az Epsom Derbyt, vagy a „magyar csoda” néven is ismert Kincsem, amely mind az 54 versenyén győzött.
A reformkorban a nemzetek és nemzetgazdaságok működésének alapját képezte a sikeres lótenyésztés. Az ipar és a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás, a honvédelem elképzelhetetlen lett volna a lovak igaereje és az általuk biztosított gyors közlekedés nélkül. Széchenyi István és Wesselényi Miklós sokéves munkával meghonosították a magyarországi lótenyésztés és lóversenyzés nyugat-európai mintájú üzleti modelljét. Olyan világhírű versenylovak tűntek fel, mint Kisbér, amely az első magyar tenyésztésű angol telivérként Angliában megnyerte az Epsom Derbyt, vagy a „magyar csoda” néven is ismert Kincsem, amely mind az 54 versenyén győzött.
Történeti háttér:
A magyarokat mindig is lovasnépként tartották számon. A lótenyésztés és a lóversenyzés „modern”, nyugat-európai üzleti modelljének hazai kialakítása leginkább Széchenyi István nevéhez köthető, aki 1815-ös angliai útján tanulmányozta az ottani rendszert. E témában később könyveket írt, számos cikket publikált, 1821-re kidolgozta az első hazai lóversenyszabályzatot, majd – sok nehézséget leküzdve – 1826-ban Pozsonyban megtartotta az első lófuttatást.
Az első pesti lóversenyt – a „turf”-ot – 1827 júniusában rendezték meg, ami a lótenyésztés és lóversenyzés fényes jövőjének kezdetét jelentette. Széchenyi szerint mintegy huszonötezres tömeg volt kíváncsi a viadalra. A „legnagyobb magyar” egyik fontos célkitűzése volt, hogy a társadalom minden rétege együtt szórakozhasson. A lóverseny így – közvetett módon – elősegítette a társadalmi egyenlőség, az üzleti élet, a művészetek és az ipar fejlődését is.
A Széchenyi által elvégzett munka eredményeként olyan világhírű versenylovakat sikerült tenyészteni, mint például Kisbér, amely az első magyar tenyésztésű angol telivérként megnyerte az angliai Epsom Derbyt, vagy Blaskovich Ernő világhírű lova, a „magyar csoda” néven is emlegetett Kincsem, amely mind az 54 versenyén győzött. Lóversenyzésben és az angol telivérek tenyésztésében Magyarország igazi nagyhatalommá vált, amit az 1878-as és az 1900-as párizsi világkiállítás díjai és sikerei is bizonyítottak. A lóversenyzésnek politikai vetülete is volt, mivel a hazai tenyésztésű és hazai színekben versenyző lovak győzelme fontosnak bizonyult a magyar-osztrák rivalizálásban.
A pesti lóversenypálya 1880-ig az Üllői út és a Soroksári út között állt, a Városligeti lóversenypálya 1919-ig a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion helyén működött, 1925 óta pedig a mai Kincsem Park a lóversenyek helyszíne.
Archív videók:
1. Lóverseny az 1910-es évek elején:
A magyarokat mindig is lovasnépként tartották számon. A lótenyésztés és a lóversenyzés „modern”, nyugat-európai üzleti modelljének hazai kialakítása leginkább Széchenyi István nevéhez köthető, aki 1815-ös angliai útján tanulmányozta az ottani rendszert. E témában később könyveket írt, számos cikket publikált, 1821-re kidolgozta az első hazai lóversenyszabályzatot, majd – sok nehézséget leküzdve – 1826-ban Pozsonyban megtartotta az első lófuttatást.
Az első pesti lóversenyt – a „turf”-ot – 1827 júniusában rendezték meg, ami a lótenyésztés és lóversenyzés fényes jövőjének kezdetét jelentette. Széchenyi szerint mintegy huszonötezres tömeg volt kíváncsi a viadalra. A „legnagyobb magyar” egyik fontos célkitűzése volt, hogy a társadalom minden rétege együtt szórakozhasson. A lóverseny így – közvetett módon – elősegítette a társadalmi egyenlőség, az üzleti élet, a művészetek és az ipar fejlődését is.
A Széchenyi által elvégzett munka eredményeként olyan világhírű versenylovakat sikerült tenyészteni, mint például Kisbér, amely az első magyar tenyésztésű angol telivérként megnyerte az angliai Epsom Derbyt, vagy Blaskovich Ernő világhírű lova, a „magyar csoda” néven is emlegetett Kincsem, amely mind az 54 versenyén győzött. Lóversenyzésben és az angol telivérek tenyésztésében Magyarország igazi nagyhatalommá vált, amit az 1878-as és az 1900-as párizsi világkiállítás díjai és sikerei is bizonyítottak. A lóversenyzésnek politikai vetülete is volt, mivel a hazai tenyésztésű és hazai színekben versenyző lovak győzelme fontosnak bizonyult a magyar-osztrák rivalizálásban.
A pesti lóversenypálya 1880-ig az Üllői út és a Soroksári út között állt, a Városligeti lóversenypálya 1919-ig a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion helyén működött, 1925 óta pedig a mai Kincsem Park a lóversenyek helyszíne.
Archív videók:
1. Lóverseny az 1910-es évek elején:
Videó link - 1913. augusztus - Filmhiradó
2. A Magyar Lovaregylet budapesti új lóversenypályájának megnyitása, 1925:Videó link - 1925. május - Filmhiradó
3. Széchenyi István emlékversenyen a lóversenypályán, 1948:Videó link - 1948. május - Filmhiradó
4. 150 éves a magyar lóversenyzés, 1977:Videó link - 1977. szeptember - Filmhiradó
Klasszikus idézetek:
„Ország melly fekvésére, éghajlatjára, termékére ‘s nemzeti lelkére nézve, jó lovat nevelni. Magyar Országnál külömb nincs, és hogy csak magunktul függ ezen tárgyat olly virágzásba hozni, és valaha olly gyümölcsözésre vinni; hogy a’ Világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk, és hogy a’ Magyar Ló mindenütt, igazságos és megérdemlett Elsőséget nyerjen.”
/Széchenyi István: Lovakrul, 1828/
„De egy nemzet lótenyésztésének virágzása nem csak gazdagít: erkölcseire ’s karakterére is hasznos béfolyással vagyon.”
/Wesselényi Miklós: A régi híres Ménesek egyike megszünésének okairól, 1829/
„Angliában mégis csupán három dolog az, amit az embernek véleményem szerint meg kell tanulnia, és a többi mind semmi: az alkotmány, a gépek, és a lótenyésztés.”
/Széchenyi István: Napló, 1815. december 13./
„[…] én a lótenyésztés által nyerni, és szépen nyerni kivánok, s hogy minden számlálásaim és eddig volt tapasztalásaim szerint nyerni reménylek is.”
/Széchenyi István: Lovakrul, 1828/
„Előre lovas, előre Hazafi , éljen a Király! Virágzik a Haza!” „Lóra magyar, szép pálya ragyog, ha előre törekszel.”
/Lóversenydíjak feliratai/
„Minden pálya dicső, ha belőle Hazádra derül fény”
/Kölcsey Ferenc – 1833 – Pesti billikomon – lóversenydíjon lévő felirat/
„Lenn a turfon látni a hazai közélet celebritásait, híres külföldi vendégekkel együtt, de körűlöttük ott nyüzsög, ott forr az egész néptömeg: diák, kereskedő, iparos, s az mind lesi, várja a versenyeredményét, keresi a totalizatőrt, fogad a paripákra s osztozik az izgalmaiban, örömében és csalódásaiban a főrangúak mulatságának, s harsogó éljennel üdvözli a győztest. A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy-úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”
/Jókai Mór: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, 1893/
„Igaz, hogy Kincsem patáját aranyba foglalta gazdája, de tán még többet is megérdemelt volna ez a Kisbér-kanca, mert hiszen voltaképpen ő volt az, aki a pestieknek, majd későbben a minden rangú magyaroknak az utat a Városliget felé megmutatta. A Kincsem népszerűsége, talán éppen győzhetetlensége miatt, éveken át virágzott, kimúlása után pedig legendák hőse lett.”
/Krúdy Gyula: Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny, 1926/
„Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenckheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt.”
/Krúdy Gyula: Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny, 1926/
„Ott volt a „Kincsem" is, uj babérokkal gazdagon, mióta utoljára láttuk. Az mondták felöle, hogy utánozni fogja a nagy művészeket, kik dicsőségük tetőpontján lépnek vissza a nyilvánosság teréről. Visszavonul s családi életet kezd, mint hihetőleg híres ivadéknak anyja. Azonban ugy látszik, a dicsőségből lehet sok, de elég soha. A „Kincsem" se érte be vele, hogy leverte Bismarck világverő nemzetét, majd, mint egy női kiadású hódító, átcsapott a csatorna-tengeren s a földkerekség leghíresebb gyepén versenyre szállt a gyep leghíresebb hőseivel s játszva vitte el előlük a babért, és hogy Albion kétségbe ne essék szégyenletében a vereség miatt, — benézett a longchampra s megalázva a „gloire" nemzetét, oda adta társul a németnek és angolnak, hadd vigasztalódjanak közös balsorsukon. Nem, „Kincsem" hazája lehetne ugyan széles e világ, de ő haza jön, édesebb dicsőség az itthoni. Emlékoszlopa, az ő aranykoszoruiból épült reáliskola-utczai palota, csak közbenső stádiumot jelez pályáján, nem annak befejező sarkkövét. És azt helyesen cselekszi a „Kincsem", hogy még nem tekinti magát „eladó leány"-nak, ö még ráér. Azt bebizonyította ez idén megint, mikor félmázsa tulterhet a hátán semmibe sem véve, oly könnyűséggel repült be újra három társa előtt a czélpóznához elsőnek, mint a fecske.”
/Vasárnapi Ujság: A lóversenytéren, 1879. Budapest, május 11./
„Ország melly fekvésére, éghajlatjára, termékére ‘s nemzeti lelkére nézve, jó lovat nevelni. Magyar Országnál külömb nincs, és hogy csak magunktul függ ezen tárgyat olly virágzásba hozni, és valaha olly gyümölcsözésre vinni; hogy a’ Világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk, és hogy a’ Magyar Ló mindenütt, igazságos és megérdemlett Elsőséget nyerjen.”
/Széchenyi István: Lovakrul, 1828/
„De egy nemzet lótenyésztésének virágzása nem csak gazdagít: erkölcseire ’s karakterére is hasznos béfolyással vagyon.”
/Wesselényi Miklós: A régi híres Ménesek egyike megszünésének okairól, 1829/
„Angliában mégis csupán három dolog az, amit az embernek véleményem szerint meg kell tanulnia, és a többi mind semmi: az alkotmány, a gépek, és a lótenyésztés.”
/Széchenyi István: Napló, 1815. december 13./
„[…] én a lótenyésztés által nyerni, és szépen nyerni kivánok, s hogy minden számlálásaim és eddig volt tapasztalásaim szerint nyerni reménylek is.”
/Széchenyi István: Lovakrul, 1828/
„Előre lovas, előre Hazafi , éljen a Király! Virágzik a Haza!” „Lóra magyar, szép pálya ragyog, ha előre törekszel.”
/Lóversenydíjak feliratai/
„Minden pálya dicső, ha belőle Hazádra derül fény”
/Kölcsey Ferenc – 1833 – Pesti billikomon – lóversenydíjon lévő felirat/
„Lenn a turfon látni a hazai közélet celebritásait, híres külföldi vendégekkel együtt, de körűlöttük ott nyüzsög, ott forr az egész néptömeg: diák, kereskedő, iparos, s az mind lesi, várja a versenyeredményét, keresi a totalizatőrt, fogad a paripákra s osztozik az izgalmaiban, örömében és csalódásaiban a főrangúak mulatságának, s harsogó éljennel üdvözli a győztest. A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy-úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”
/Jókai Mór: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, 1893/
„Igaz, hogy Kincsem patáját aranyba foglalta gazdája, de tán még többet is megérdemelt volna ez a Kisbér-kanca, mert hiszen voltaképpen ő volt az, aki a pestieknek, majd későbben a minden rangú magyaroknak az utat a Városliget felé megmutatta. A Kincsem népszerűsége, talán éppen győzhetetlensége miatt, éveken át virágzott, kimúlása után pedig legendák hőse lett.”
/Krúdy Gyula: Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny, 1926/
„Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenckheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt.”
/Krúdy Gyula: Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny, 1926/
„Ott volt a „Kincsem" is, uj babérokkal gazdagon, mióta utoljára láttuk. Az mondták felöle, hogy utánozni fogja a nagy művészeket, kik dicsőségük tetőpontján lépnek vissza a nyilvánosság teréről. Visszavonul s családi életet kezd, mint hihetőleg híres ivadéknak anyja. Azonban ugy látszik, a dicsőségből lehet sok, de elég soha. A „Kincsem" se érte be vele, hogy leverte Bismarck világverő nemzetét, majd, mint egy női kiadású hódító, átcsapott a csatorna-tengeren s a földkerekség leghíresebb gyepén versenyre szállt a gyep leghíresebb hőseivel s játszva vitte el előlük a babért, és hogy Albion kétségbe ne essék szégyenletében a vereség miatt, — benézett a longchampra s megalázva a „gloire" nemzetét, oda adta társul a németnek és angolnak, hadd vigasztalódjanak közös balsorsukon. Nem, „Kincsem" hazája lehetne ugyan széles e világ, de ő haza jön, édesebb dicsőség az itthoni. Emlékoszlopa, az ő aranykoszoruiból épült reáliskola-utczai palota, csak közbenső stádiumot jelez pályáján, nem annak befejező sarkkövét. És azt helyesen cselekszi a „Kincsem", hogy még nem tekinti magát „eladó leány"-nak, ö még ráér. Azt bebizonyította ez idén megint, mikor félmázsa tulterhet a hátán semmibe sem véve, oly könnyűséggel repült be újra három társa előtt a czélpóznához elsőnek, mint a fecske.”
/Vasárnapi Ujság: A lóversenytéren, 1879. Budapest, május 11./
Érdekességek:
1. Széchenyi 1828-ban kiadott, „Lovakrul” írt műve a maga korában úttörőnek számított, amellyel egy haszonelven működő lótenyésztő egyesület megalapítását akarta előmozdítani. Szakértelmét a katonaságnál, a nagycenki ménesében és az Angliában – Wesselényi Miklóssal együtt – szerzett tapasztalataival alapozta meg.
2. A Kisbéri Ménest 1853-ban alapították, a Buccaneer nevű mént pedig 1865-ben vásárolták meg Angliából. Az ő utóda lett a kisbéri tenyészetben nevelt Kisbér, az első híres magyar versenyló, amely megnyerte az Epsom Derbyt. Batthyány 1876. május 31-én sürgönyt küldött Epsomból a Pesti Lovaregylet címére, ebben tömören így fogalmazott: „A Buccaneer–Mineral mén könnyen nyert három hosszal, Forerunner 2-ik, Julius Caesar 3-ik, Petarch sehol. 15 futott. – Batthyány”. Kisbér hírnév nélkül, „Mineral Colt” néven érkezett Angliába, végül Kisbér néven íródott be az Angol Derby aranykönyvébe és e világverseny történetébe.
3. A „magyar csodaként” is emlegetett Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán született 1874-ben. Magyarországon kívül Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban, összesen 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz, s mindannyiszor győzött. A fogadások történetében először 1877-ben fordult elő lóversenyen az, hogy – Kincsem biztos győzelme miatt – csak a második helyen befutó lóra lehetett fogadni.
4. A lóversenyeken a hölgyek kalapja ugyanúgy státusszimbólum volt, mint manapság a rangos brit Royal Ascot versenyen, ahol a hölgyek egymást túlszárnyalva igyekeznek különleges fejfedőt választani.
5. A II. világháború borzalmai elpusztították a magyar lóállomány több mint 90%-át, ezzel szinte mindent újra kellett kezdeni.
6. A világhírűvé vált versenyló nevét számos szobor, festmény, a budapesti Kincsem Park és az 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi.
1. Széchenyi 1828-ban kiadott, „Lovakrul” írt műve a maga korában úttörőnek számított, amellyel egy haszonelven működő lótenyésztő egyesület megalapítását akarta előmozdítani. Szakértelmét a katonaságnál, a nagycenki ménesében és az Angliában – Wesselényi Miklóssal együtt – szerzett tapasztalataival alapozta meg.
2. A Kisbéri Ménest 1853-ban alapították, a Buccaneer nevű mént pedig 1865-ben vásárolták meg Angliából. Az ő utóda lett a kisbéri tenyészetben nevelt Kisbér, az első híres magyar versenyló, amely megnyerte az Epsom Derbyt. Batthyány 1876. május 31-én sürgönyt küldött Epsomból a Pesti Lovaregylet címére, ebben tömören így fogalmazott: „A Buccaneer–Mineral mén könnyen nyert három hosszal, Forerunner 2-ik, Julius Caesar 3-ik, Petarch sehol. 15 futott. – Batthyány”. Kisbér hírnév nélkül, „Mineral Colt” néven érkezett Angliába, végül Kisbér néven íródott be az Angol Derby aranykönyvébe és e világverseny történetébe.
3. A „magyar csodaként” is emlegetett Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán született 1874-ben. Magyarországon kívül Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban, összesen 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz, s mindannyiszor győzött. A fogadások történetében először 1877-ben fordult elő lóversenyen az, hogy – Kincsem biztos győzelme miatt – csak a második helyen befutó lóra lehetett fogadni.
4. A lóversenyeken a hölgyek kalapja ugyanúgy státusszimbólum volt, mint manapság a rangos brit Royal Ascot versenyen, ahol a hölgyek egymást túlszárnyalva igyekeznek különleges fejfedőt választani.
5. A II. világháború borzalmai elpusztították a magyar lóállomány több mint 90%-át, ezzel szinte mindent újra kellett kezdeni.
6. A világhírűvé vált versenyló nevét számos szobor, festmény, a budapesti Kincsem Park és az 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi.
