3. A Kisfaludy gőzhajó
Fejlesztés jelentősége:
A balatoni régió fejlődése a reformkor előtt megrekedt a turizmust, kereskedelmet, ipart kiszolgáló, rendszeres, géperejű hajóközlekedés hiányában. A fellendülés érdekében 1846-ban Széchenyi István és Hertelendy Károly zalai nemes, Kossuth Lajos közreműködésével, megalapították a Balaton Gőzhajózási Társaságot, amely rendkívül gyorsan, mintegy fél év alatt megépítette az első balatoni gőzöst, majd létrehozta a hajót fogadó kikötői infrastruktúrát is.
A balatoni régió fejlődése a reformkor előtt megrekedt a turizmust, kereskedelmet, ipart kiszolgáló, rendszeres, géperejű hajóközlekedés hiányában. A fellendülés érdekében 1846-ban Széchenyi István és Hertelendy Károly zalai nemes, Kossuth Lajos közreműködésével, megalapították a Balaton Gőzhajózási Társaságot, amely rendkívül gyorsan, mintegy fél év alatt megépítette az első balatoni gőzöst, majd létrehozta a hajót fogadó kikötői infrastruktúrát is.
Történeti háttér:
A vízi közlekedés és áruszállítás fellendítésének egyik legnagyobb újítója és népszerűsítője Széchenyi István volt, aki az Óbudai Hajógyár megalapítását és az Al-Duna szabályozását is kezdeményezte. Kitartó munkájának is köszönhetően az 1840-es években már megközelítőleg ezer gőzhajó haladt el Pest és Buda között, vagy kötött ki valamelyik parton. Nem véletlen, hogy a balatoni gőzhajózás Széchenyi hathatós szervezési és anyagi támogatásával indulhatott meg.
Az első balatoni gőzöst megépítő Balaton Gőzhajózási Társaságot 1846 áprilisában Széchenyi István és az ötletgazda, Hertelendy Károly zalai nemes hozta létre, Kossuth Lajos közreműködésével. A balatoni gőzhajózás megindítását részvények vásárlásával Deák Ferenc és Kossuth Lajos is támogatta. 1846. szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – Balatonfüreden bocsátották vízre a Balaton első gőzhajóját, a Kisfaludyt.
A Kisfaludy teste az Óbudai Hajógyárban, gőzgépe pedig az angol Penn gyárban készült. A hajó több mint 30 méter hosszú és 10 méter széles lett, fedélzetén 200 utast szállíthatott, a végsebessége 10-12 km/h volt. Szalonterme Széchenyi felesége, Crescence ízlését tükrözte: a fehér és aranyszínű belső burkolatot mahagónioszlopok és tükrök egészítették ki. A hajó a reformkori irodalmi élet kiemelkedő testvérpárja, Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly után kapta a nevét.
A Balaton Gőzhajózási Társaság a Kisfaludy fogadására kikötőket alakított ki Kenesén, Alsóörsön, Füreden, Révfülöpön, Keszthelyen, Badacsonyban, Fonyódon, Bogláron és Szántódon.
A gőzhajó favázas testét 1869-ben vasra cserélték; végül – több mint negyven év szolgálat után – 1887-ben vonták ki a forgalomból. 2014-ben újraépítették, és sétahajóként napjainkban a Balaton egyetlen lapátkerekes hajója.
Archív videó:
1. Százéves a balatoni gőzhajózás, 1946:
A vízi közlekedés és áruszállítás fellendítésének egyik legnagyobb újítója és népszerűsítője Széchenyi István volt, aki az Óbudai Hajógyár megalapítását és az Al-Duna szabályozását is kezdeményezte. Kitartó munkájának is köszönhetően az 1840-es években már megközelítőleg ezer gőzhajó haladt el Pest és Buda között, vagy kötött ki valamelyik parton. Nem véletlen, hogy a balatoni gőzhajózás Széchenyi hathatós szervezési és anyagi támogatásával indulhatott meg.
Az első balatoni gőzöst megépítő Balaton Gőzhajózási Társaságot 1846 áprilisában Széchenyi István és az ötletgazda, Hertelendy Károly zalai nemes hozta létre, Kossuth Lajos közreműködésével. A balatoni gőzhajózás megindítását részvények vásárlásával Deák Ferenc és Kossuth Lajos is támogatta. 1846. szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – Balatonfüreden bocsátották vízre a Balaton első gőzhajóját, a Kisfaludyt.
A Kisfaludy teste az Óbudai Hajógyárban, gőzgépe pedig az angol Penn gyárban készült. A hajó több mint 30 méter hosszú és 10 méter széles lett, fedélzetén 200 utast szállíthatott, a végsebessége 10-12 km/h volt. Szalonterme Széchenyi felesége, Crescence ízlését tükrözte: a fehér és aranyszínű belső burkolatot mahagónioszlopok és tükrök egészítették ki. A hajó a reformkori irodalmi élet kiemelkedő testvérpárja, Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly után kapta a nevét.
A Balaton Gőzhajózási Társaság a Kisfaludy fogadására kikötőket alakított ki Kenesén, Alsóörsön, Füreden, Révfülöpön, Keszthelyen, Badacsonyban, Fonyódon, Bogláron és Szántódon.
A gőzhajó favázas testét 1869-ben vasra cserélték; végül – több mint negyven év szolgálat után – 1887-ben vonták ki a forgalomból. 2014-ben újraépítették, és sétahajóként napjainkban a Balaton egyetlen lapátkerekes hajója.
Archív videó:
1. Százéves a balatoni gőzhajózás, 1946:
Videó link - 1946. október - Filmhiradó
Klasszikus idézetek:
„Minthogy csak egyetlen egy gőzösnek megjelenése is a Balatonon olly fordulatot tenne e gyönyörű víztükör mostani szunyadozó létén, annyira nevelné az egész vidék életerejét, s olly hosszú lánczolatát következtetné a legszebb s előre ki sem számítható kifejtéseknek […]”
/Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás, 1846/
„Gözhajó elevenittetné Füredet, Balatont, a’ kereskedést.”
/Hertelendy Károly, 1837/
„[…] míg a Balaton partjain alig fekszik nagyobb hely, alig van kereskedési mozgalom, s így ezek létét viszont a gőzösök nagyobb élénkséget szülő fel- s alájárása fogná előteremteni, ha t. i. el nem alszunk […]”
/Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás, 1846/
„Kisfaludy – ki a Balaton környékét bájoló regéivel classicus földé teremtette – ezután magát a Balatont fogja classicus tóvá tenni... Ugyan is, egy – halhatlan – nevét viselő száz ló erejű gőzös már készülőben van, a Balaton sima hátán nyargalandó... Kivánjuk, legyen e vizi pegasus olly szerencsés röptü, mint névmássának költői pegasusa vala!”
/Nemzeti Ujság, 1846. február 13./
„Tengerre magyar! így hangzott minap egy lelkes toll jelszava a’ hazai kereskedés érdekében: az Adrián magyar lobogó szálland szembe az ádáz viharokkal. A Balatont is hajó – gőzös szeldelendi, ha Isten segít, nem sokára, ’s e’ gőzös neve Kisfaludy leend. A’ lelkes Kisfaludy Sándor emlékezetét nyitandja meg minden hadvonal a’ délczeg hajó nyomán; – ’s miután az ő költői lelke a’ gyönyörű tavat magyar tengernek keresztelő, bátran kiálthatandjuk a’ hullámra induló merész vándornak utána: Tengerre Kisfaludy! De e’ név nemcsak Sándornak – Károlynak is sajátja; e’ névvel a’ költői szellem is a’ két testvér tulajdona; két testvér költői lelke él e’ név emlékezetében: Kisfaludy.”
/Életképek, 1846. február 14./
„Ez érdekes ünnepélyt a Balaton partján mozsárdurrogások hirdeték […] a vidék minden részéből összesereglett nagy számú közönség a karzaton helyet foglalt hajóhoz tolakodott; s miután ez fölszenteltetett, a jelenvoltak áldásaitól kisérve ereszkedett le a kis magyar tenger tükörére.”
/Pesti Divatlap, 1846. október 3./
„Minthogy csak egyetlen egy gőzösnek megjelenése is a Balatonon olly fordulatot tenne e gyönyörű víztükör mostani szunyadozó létén, annyira nevelné az egész vidék életerejét, s olly hosszú lánczolatát következtetné a legszebb s előre ki sem számítható kifejtéseknek […]”
/Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás, 1846/
„Gözhajó elevenittetné Füredet, Balatont, a’ kereskedést.”
/Hertelendy Károly, 1837/
„[…] míg a Balaton partjain alig fekszik nagyobb hely, alig van kereskedési mozgalom, s így ezek létét viszont a gőzösök nagyobb élénkséget szülő fel- s alájárása fogná előteremteni, ha t. i. el nem alszunk […]”
/Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás, 1846/
„Kisfaludy – ki a Balaton környékét bájoló regéivel classicus földé teremtette – ezután magát a Balatont fogja classicus tóvá tenni... Ugyan is, egy – halhatlan – nevét viselő száz ló erejű gőzös már készülőben van, a Balaton sima hátán nyargalandó... Kivánjuk, legyen e vizi pegasus olly szerencsés röptü, mint névmássának költői pegasusa vala!”
/Nemzeti Ujság, 1846. február 13./
„Tengerre magyar! így hangzott minap egy lelkes toll jelszava a’ hazai kereskedés érdekében: az Adrián magyar lobogó szálland szembe az ádáz viharokkal. A Balatont is hajó – gőzös szeldelendi, ha Isten segít, nem sokára, ’s e’ gőzös neve Kisfaludy leend. A’ lelkes Kisfaludy Sándor emlékezetét nyitandja meg minden hadvonal a’ délczeg hajó nyomán; – ’s miután az ő költői lelke a’ gyönyörű tavat magyar tengernek keresztelő, bátran kiálthatandjuk a’ hullámra induló merész vándornak utána: Tengerre Kisfaludy! De e’ név nemcsak Sándornak – Károlynak is sajátja; e’ névvel a’ költői szellem is a’ két testvér tulajdona; két testvér költői lelke él e’ név emlékezetében: Kisfaludy.”
/Életképek, 1846. február 14./
„Ez érdekes ünnepélyt a Balaton partján mozsárdurrogások hirdeték […] a vidék minden részéből összesereglett nagy számú közönség a karzaton helyet foglalt hajóhoz tolakodott; s miután ez fölszenteltetett, a jelenvoltak áldásaitól kisérve ereszkedett le a kis magyar tenger tükörére.”
/Pesti Divatlap, 1846. október 3./
Érdekességek:
1. A füredi fürdőélet az 1848–49-es harcok idején sem állt le. Az ott nyaralók közül többen is a Kisfaludy fedélzetére menekültek, és a tó közepén várták meg, míg a katonák elvonulnak. Mivel más gőzös nem volt a környéken, így nem lehetett őket megközelíteni.
2. A Kisfaludy első kapitánya, a holland származású Haentjens Mihály volt. Mellette egy gépész is szolgált a hajón, ők ketten voltak az állandó személyzet, illetve a legénység. A hajót teherszállításra is használták, készült hozzá két uszály is, Keszthely és Füred néven.
3. A Kisfaludy gőzhajót az 1848–49-es szabadságharc idején a harcokhoz szükséges utánpótlás és csapatok szállítására is használták. 1848. szeptember 21-én a fedélzetén utazott István nádor, hogy a seregeivel a Balaton déli partján járó Jellasics horvát bánnal találkozzon és tárgyaljon. Mivel a Kisfaludyval nem tudtak kikötni a somogyi partoknál, ezért a nádor a hajóra invitálta a horvát főurat, ő azonban mindezt csapdának gondolta, és nem volt hajlandó csónakba szállni, így meg sem kezdődtek az egyeztetések. A hajó végül 1849 őszén adta meg magát az osztrák haderőnek.
4. A Kisfaludy gőzhajó 1852-ben indult újra, ez évben a császár, Ferenc József is utazott rajta, majd öt évvel később, 1857-ben ismét igénybe vette a gőzös szolgálatait.
5. Kisfaludy Sándor (1772–1844) magyar költő, katonatiszt volt, Sümeg és a Balaton-felvidék kiemelkedő szülöttje. Neve közéleti szerepvállalása, hazaszeretete, a hagyományok iránti tisztelete és irodalmi munkássága révén lett országosan ismert és elismert. Munkáiban többször írt a Balatonról, az ő érdeme a Balatonfüreden 1831- ben felépülő színház. A nyelvújításért is sokat tett, sőt egyes zenetörténészek szerint Beethoven 9. szimfóniájának egyik tételét is Kisfaludy Sándor egyik népies dala adta. Emlékét mind a mai napig őrzik Balatonfüreden és Sümegen.
6. A Kisfaludy gőzhajó első útjának 41. évfordulóján, 1887. szeptember 21-én indult el utolsó útjára Balatonfüredről Siófokra, ahol végleg kikötött.
7. A Balatoni Gőzhajózási Társaság 1889-ben felszámolás alá került, a Kisfaludy gőzöst pedig két próbautat követő sikertelen árverést követően kivonták a forgalomból és Siófokon szétbontották.
1. A füredi fürdőélet az 1848–49-es harcok idején sem állt le. Az ott nyaralók közül többen is a Kisfaludy fedélzetére menekültek, és a tó közepén várták meg, míg a katonák elvonulnak. Mivel más gőzös nem volt a környéken, így nem lehetett őket megközelíteni.
2. A Kisfaludy első kapitánya, a holland származású Haentjens Mihály volt. Mellette egy gépész is szolgált a hajón, ők ketten voltak az állandó személyzet, illetve a legénység. A hajót teherszállításra is használták, készült hozzá két uszály is, Keszthely és Füred néven.
3. A Kisfaludy gőzhajót az 1848–49-es szabadságharc idején a harcokhoz szükséges utánpótlás és csapatok szállítására is használták. 1848. szeptember 21-én a fedélzetén utazott István nádor, hogy a seregeivel a Balaton déli partján járó Jellasics horvát bánnal találkozzon és tárgyaljon. Mivel a Kisfaludyval nem tudtak kikötni a somogyi partoknál, ezért a nádor a hajóra invitálta a horvát főurat, ő azonban mindezt csapdának gondolta, és nem volt hajlandó csónakba szállni, így meg sem kezdődtek az egyeztetések. A hajó végül 1849 őszén adta meg magát az osztrák haderőnek.
4. A Kisfaludy gőzhajó 1852-ben indult újra, ez évben a császár, Ferenc József is utazott rajta, majd öt évvel később, 1857-ben ismét igénybe vette a gőzös szolgálatait.
5. Kisfaludy Sándor (1772–1844) magyar költő, katonatiszt volt, Sümeg és a Balaton-felvidék kiemelkedő szülöttje. Neve közéleti szerepvállalása, hazaszeretete, a hagyományok iránti tisztelete és irodalmi munkássága révén lett országosan ismert és elismert. Munkáiban többször írt a Balatonról, az ő érdeme a Balatonfüreden 1831- ben felépülő színház. A nyelvújításért is sokat tett, sőt egyes zenetörténészek szerint Beethoven 9. szimfóniájának egyik tételét is Kisfaludy Sándor egyik népies dala adta. Emlékét mind a mai napig őrzik Balatonfüreden és Sümegen.
6. A Kisfaludy gőzhajó első útjának 41. évfordulóján, 1887. szeptember 21-én indult el utolsó útjára Balatonfüredről Siófokra, ahol végleg kikötött.
7. A Balatoni Gőzhajózási Társaság 1889-ben felszámolás alá került, a Kisfaludy gőzöst pedig két próbautat követő sikertelen árverést követően kivonták a forgalomból és Siófokon szétbontották.
