2. A svábhegyi fogaskerekű
Fejlesztés jelentősége:
A svábhegyi vasút létrehozásának ötletét Széchenyi István ifjabb fi a, Széchenyi Ödön vetette fel. Az 1874-ben átadott svábhegyi fogaskerekű – a kortársak számára lehetetlennek tűnő – építése Európában a harmadikként valósult meg, rendkívül korszerű technológiával. A fogaskerekű jelentősége, hogy lehetővé tette a Hegyvidék benépesülését, valamint azt is, hogy a környék a fővárosi kirándulók kedvelt helyévé váljon.
A svábhegyi vasút létrehozásának ötletét Széchenyi István ifjabb fi a, Széchenyi Ödön vetette fel. Az 1874-ben átadott svábhegyi fogaskerekű – a kortársak számára lehetetlennek tűnő – építése Európában a harmadikként valósult meg, rendkívül korszerű technológiával. A fogaskerekű jelentősége, hogy lehetővé tette a Hegyvidék benépesülését, valamint azt is, hogy a környék a fővárosi kirándulók kedvelt helyévé váljon.
Történeti háttér:
A Hegyvidék benépesülése és fejlődése megrekedt a vasút hiánya miatt. Ennek következtében vízhiány jellemezte a területet, továbbá drága volt az építési anyagok és az élelmiszerek szállítása is. A fogaskerekű 1874-es átadását megelőzően Buda legszebb kirándulóhelyét, a Svábhegyet csak saját kocsival, rossz utakat alig vállaló fiákerekkel, konflisokkal, a hegyre árut szállító majorosok, vendéglősök szekereivel vagy komoly teljesítményt igénylő gyaloglással lehetett elérni.
A svábhegyi vasút ötletét Széchenyi Ödön gróf vetette fel. Az építkezés 1873 tavaszán kezdődött meg. A tervező és kivitelező Cathry Szaléz Ferenc svájci mérnök volt, aki negyven esztendeig üzemeltette a fogaskerekűt.
A pálya rendkívül gyorsan, közel egy év alatt készült el, így 1874. június 24-én, Európában a harmadikként, elindult a fogaskerekű vasút az egykori Ecce Homo rét (a mai: Városmajor) és a Svábhegy között. Az átadó ünnepségen a miniszterelnök, a főpolgármester, miniszterek és közéleti személyiségek mellett részt vett Jókai Mór, a kor ünnepelt írója, svábhegyi villatulajdonos is.
A pályát 1890-ben meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, így a fogaskerekű segítségével egyszerűbb, gyorsabb lett a város és a Hegyvidék közötti tömegközlekedés. Ezáltal felgyorsulhatott a Hegyvidék benépesülése és fejlődése, továbbá a budapestiek kedvenc kirándulóhelyévé válhatott a Svábhegy, a Széchenyihegy és a Normafa.
Annak ellenére, hogy a mintegy 150 éves fogaskerekűt többször meg akarták szüntetni, az a mai napig jár és sokak kedvence. Nem egyszerűen csak egy közlekedési eszköz, hanem az utazás közben nyújtott kivételes budapesti panorámával szinte elválaszthatatlan része a Hegyvidéknek és a hegyvidéki identitásnak.
Archív videók:
1. Egy régi mozdony és az 1929-es villamosított fogaskerekű átadása:
A Hegyvidék benépesülése és fejlődése megrekedt a vasút hiánya miatt. Ennek következtében vízhiány jellemezte a területet, továbbá drága volt az építési anyagok és az élelmiszerek szállítása is. A fogaskerekű 1874-es átadását megelőzően Buda legszebb kirándulóhelyét, a Svábhegyet csak saját kocsival, rossz utakat alig vállaló fiákerekkel, konflisokkal, a hegyre árut szállító majorosok, vendéglősök szekereivel vagy komoly teljesítményt igénylő gyaloglással lehetett elérni.
A svábhegyi vasút ötletét Széchenyi Ödön gróf vetette fel. Az építkezés 1873 tavaszán kezdődött meg. A tervező és kivitelező Cathry Szaléz Ferenc svájci mérnök volt, aki negyven esztendeig üzemeltette a fogaskerekűt.
A pálya rendkívül gyorsan, közel egy év alatt készült el, így 1874. június 24-én, Európában a harmadikként, elindult a fogaskerekű vasút az egykori Ecce Homo rét (a mai: Városmajor) és a Svábhegy között. Az átadó ünnepségen a miniszterelnök, a főpolgármester, miniszterek és közéleti személyiségek mellett részt vett Jókai Mór, a kor ünnepelt írója, svábhegyi villatulajdonos is.
A pályát 1890-ben meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, így a fogaskerekű segítségével egyszerűbb, gyorsabb lett a város és a Hegyvidék közötti tömegközlekedés. Ezáltal felgyorsulhatott a Hegyvidék benépesülése és fejlődése, továbbá a budapestiek kedvenc kirándulóhelyévé válhatott a Svábhegy, a Széchenyihegy és a Normafa.
Annak ellenére, hogy a mintegy 150 éves fogaskerekűt többször meg akarták szüntetni, az a mai napig jár és sokak kedvence. Nem egyszerűen csak egy közlekedési eszköz, hanem az utazás közben nyújtott kivételes budapesti panorámával szinte elválaszthatatlan része a Hegyvidéknek és a hegyvidéki identitásnak.
Archív videók:
1. Egy régi mozdony és az 1929-es villamosított fogaskerekű átadása:
Videó link - 1929. július - Filmhiradó
2. Nyolcvan éves a svábhegyi fogaskerekű 1954:Videó link - 1954. július - Filmhiradó
3. A megújult fogaskerekű az 1970-es években:Videó link - 1973. szeptember - Filmhiradó
Klasszikus idézetek:
„De arra nem gondolt senki, hogy […] ez a hely arra van teremtve, hogy itt egy nyaraló főváros létesüljön.”
/Vasárnapi Ujság, 1875. június 20./
„A véletlen oda hozott ekkor egy svájczi vállalkozót, a ki megkisérté a lehetetlent, a költő fantazmagoriájának megtestesítését, egy fogaskerekű vasútnak az építését föl, a Svábhegy tetejéig.”
/Jókai Mór: Budapesti élet, 1893/
„Az első váltónál egyszer csak elibénk szegül Jókai, aki svábhegyi kertés háztulajdonos létére jogot váltott, úgy mondá, a vonat megállítására. «Egy tapodtat se nélkülem, míg föl nem vettetek arra a teaforraló masinátokra.» parancsolá. Hollán Ernő államtitkár, s az ünnepi hadsereg fővezére, nevetve állítá meg a vonatot. Jókai árkon-bokron keresztül, kökény-tüskétől megszaggatott attilával, nyári parókáját lengetve, gyöngyöző homlokkal kapaszkodott fel hozzánk. Az Eötvös-villában aztán úgy felavattuk ezt a hegyi vonatot, hogy lemenet még a vonat kürtője is félre hajlott. Az Eötvös házban ittuk meg áldomását ennek a vasútnak, mely kurjantásnyira tolta a Svábhegyet a fővároshoz.”
/Ágai Adolf: Utazás Pestről-Budapestre 1843-1907, 1908/
„A közlekedés, mely által e hegyvidék benépesülhet, meg van nyitva, mióta a svábhegyi fogaskerekű vasút megindult. Ennek köszönhető, hogy ámbár a közlekedés még csak egy éves, máris sok új villa épült a Svábhegyen, melyet eddig a vízhiány, az építési anyag és élelmiszerek szállításának roppant drágasága s a közlekedés nehézsége sokkal lakatlanabb állapotra kárhoztatott, mint aminőt megérdemelt volna. A svábhegyi vasút sokat változtatott e kellemetlen helyzeten.”
/Vasárnapi Ujság, 1875. június 20./
„[…] a hegyi pályának csinos telepén már ott prüszköl és szuszog a fűtött mozdony. A második csengetésre beszállunk a nyitott kocsik egyikébe, melynek ülései úgy vannak elhelyezve, hogy az ember háttal megy fölfelé, s amint emelkedik, úgy bontakozik ki szeme előtt Budapest és környékének gyönyörű panorámája. Oh ez a kilátás! Az idegenek, kik városunkat meglátogatták, nem győznek Budapest szép fekvéséről elég elragadtatással beszélni.”
/Vasárnapi Ujság, 1874. június 28./
„De arra nem gondolt senki, hogy […] ez a hely arra van teremtve, hogy itt egy nyaraló főváros létesüljön.”
/Vasárnapi Ujság, 1875. június 20./
„A véletlen oda hozott ekkor egy svájczi vállalkozót, a ki megkisérté a lehetetlent, a költő fantazmagoriájának megtestesítését, egy fogaskerekű vasútnak az építését föl, a Svábhegy tetejéig.”
/Jókai Mór: Budapesti élet, 1893/
„Az első váltónál egyszer csak elibénk szegül Jókai, aki svábhegyi kertés háztulajdonos létére jogot váltott, úgy mondá, a vonat megállítására. «Egy tapodtat se nélkülem, míg föl nem vettetek arra a teaforraló masinátokra.» parancsolá. Hollán Ernő államtitkár, s az ünnepi hadsereg fővezére, nevetve állítá meg a vonatot. Jókai árkon-bokron keresztül, kökény-tüskétől megszaggatott attilával, nyári parókáját lengetve, gyöngyöző homlokkal kapaszkodott fel hozzánk. Az Eötvös-villában aztán úgy felavattuk ezt a hegyi vonatot, hogy lemenet még a vonat kürtője is félre hajlott. Az Eötvös házban ittuk meg áldomását ennek a vasútnak, mely kurjantásnyira tolta a Svábhegyet a fővároshoz.”
/Ágai Adolf: Utazás Pestről-Budapestre 1843-1907, 1908/
„A közlekedés, mely által e hegyvidék benépesülhet, meg van nyitva, mióta a svábhegyi fogaskerekű vasút megindult. Ennek köszönhető, hogy ámbár a közlekedés még csak egy éves, máris sok új villa épült a Svábhegyen, melyet eddig a vízhiány, az építési anyag és élelmiszerek szállításának roppant drágasága s a közlekedés nehézsége sokkal lakatlanabb állapotra kárhoztatott, mint aminőt megérdemelt volna. A svábhegyi vasút sokat változtatott e kellemetlen helyzeten.”
/Vasárnapi Ujság, 1875. június 20./
„[…] a hegyi pályának csinos telepén már ott prüszköl és szuszog a fűtött mozdony. A második csengetésre beszállunk a nyitott kocsik egyikébe, melynek ülései úgy vannak elhelyezve, hogy az ember háttal megy fölfelé, s amint emelkedik, úgy bontakozik ki szeme előtt Budapest és környékének gyönyörű panorámája. Oh ez a kilátás! Az idegenek, kik városunkat meglátogatták, nem győznek Budapest szép fekvéséről elég elragadtatással beszélni.”
/Vasárnapi Ujság, 1874. június 28./
Érdekességek:
1. A fogaskerekű a két végállomása – Városmajor és Széchenyi-hegy – között 315 méter szintemelkedést tesz meg, ami majdnem eléri az Eiffel-torony 324 méteres magasságát. A vonat 3,7 kilométer hosszú vonalon közlekedik; a pályán több mint 37 ezer fog segíti a szerelvény kapaszkodását.
2. A fékezők kezdetben a fogaskerekű szerelvényeinek a tetején ültek. A vonatot ugyanis nem a mozdonyvezető állította meg, hanem az ő jelzésére minden kocsit külön-külön fékeztek le.
3. „Per ardua ad astra” – Meredek úton a csillagok felé. Ez a mondat állt a fogaskerekű vasút alsó, városmajori végállomásán. A svájci stílusú állomásépület a felirattal együtt elpusztult a második világháborúban.
4. A fogaskerekű fekete színű gőzmozdonya kezdetben 120 lóerős, a maximális sebessége hegymenetben 12 km/h, lefelé 7 km/h volt. Jelenleg a villamosított szerelvények maximális sebessége 30 km/h hegymenetben és 20 km/h lejtmenetben.
5. A fogaskerekű svájci tervezője és építője, Cathry Szaléz Ferenc nem tért vissza Svájcba, mivel Magyarországon házasodott meg. Egykori villája a mai Svájci úton, sírja és mellszobra a Farkasréti temetőben található.
6. A fogaskerekű kocsijai kezdetben zöldek voltak, majd az 1929-es villamosítást követően sárgára, végül 1973-ban pirosra változott a színük.
7. A fogaskerekű vasúton – a személyszállításon túl – teherszállításra alkalmas szerelvények is voltak, ezeken építőanyagokat, fát, de akár a lovaskocsit is felvittek, sokszor a lovakkal együtt.
8. A fogaskerekű eredetileg turistavasútnak készült, így csak április 15. és október 15. között járt a fogaskerekű. Aztán 1910-től megindult a téli üzem is a síelők és szánkózók nagy örömére.
9. Cathry Szaléz Ferenc nevéhez nem csak a fogaskerekű építése fűződik, hanem közreműködött a pozsonyi és az esztergomi Duna-hidak felépítésében is.
1. A fogaskerekű a két végállomása – Városmajor és Széchenyi-hegy – között 315 méter szintemelkedést tesz meg, ami majdnem eléri az Eiffel-torony 324 méteres magasságát. A vonat 3,7 kilométer hosszú vonalon közlekedik; a pályán több mint 37 ezer fog segíti a szerelvény kapaszkodását.
2. A fékezők kezdetben a fogaskerekű szerelvényeinek a tetején ültek. A vonatot ugyanis nem a mozdonyvezető állította meg, hanem az ő jelzésére minden kocsit külön-külön fékeztek le.
3. „Per ardua ad astra” – Meredek úton a csillagok felé. Ez a mondat állt a fogaskerekű vasút alsó, városmajori végállomásán. A svájci stílusú állomásépület a felirattal együtt elpusztult a második világháborúban.
4. A fogaskerekű fekete színű gőzmozdonya kezdetben 120 lóerős, a maximális sebessége hegymenetben 12 km/h, lefelé 7 km/h volt. Jelenleg a villamosított szerelvények maximális sebessége 30 km/h hegymenetben és 20 km/h lejtmenetben.
5. A fogaskerekű svájci tervezője és építője, Cathry Szaléz Ferenc nem tért vissza Svájcba, mivel Magyarországon házasodott meg. Egykori villája a mai Svájci úton, sírja és mellszobra a Farkasréti temetőben található.
6. A fogaskerekű kocsijai kezdetben zöldek voltak, majd az 1929-es villamosítást követően sárgára, végül 1973-ban pirosra változott a színük.
7. A fogaskerekű vasúton – a személyszállításon túl – teherszállításra alkalmas szerelvények is voltak, ezeken építőanyagokat, fát, de akár a lovaskocsit is felvittek, sokszor a lovakkal együtt.
8. A fogaskerekű eredetileg turistavasútnak készült, így csak április 15. és október 15. között járt a fogaskerekű. Aztán 1910-től megindult a téli üzem is a síelők és szánkózók nagy örömére.
9. Cathry Szaléz Ferenc nevéhez nem csak a fogaskerekű építése fűződik, hanem közreműködött a pozsonyi és az esztergomi Duna-hidak felépítésében is.
