Frédéric Joliot-Curie szobra
Története:
A mai Királyhágó tér 1959 és 1991 között viselte a francia kémikus és felesége Irène Joliot-Curie nevét. 1951-ben a világon elsőként Sztálin nemzetközi-békedíjjal jutalmazták a feltalálót, ezért is kaphatta a közterület 1956 után a határon túli Királyhágó helyett az ő nevét. A tér közepén állt Marton László Kossuth-díjas szobrászművész szobra, amelyet 1959. október 4-én adtak át. A terület átépítésekor - 2000 körül - a szobrot elszállították és a Budapest Galéria gondozásába került, azonban az udvarukról később ellopták. Gipszmintájának köszönhetően sikerült újraönteni a szobrot, így azóta KFKI Konkoly-Thege Miklós úti telephelyén áll.
A mai Királyhágó tér 1959 és 1991 között viselte a francia kémikus és felesége Irène Joliot-Curie nevét. 1951-ben a világon elsőként Sztálin nemzetközi-békedíjjal jutalmazták a feltalálót, ezért is kaphatta a közterület 1956 után a határon túli Királyhágó helyett az ő nevét. A tér közepén állt Marton László Kossuth-díjas szobrászművész szobra, amelyet 1959. október 4-én adtak át. A terület átépítésekor - 2000 körül - a szobrot elszállították és a Budapest Galéria gondozásába került, azonban az udvarukról később ellopták. Gipszmintájának köszönhetően sikerült újraönteni a szobrot, így azóta KFKI Konkoly-Thege Miklós úti telephelyén áll.
