Csendőrvértanúk emlékműve
Története:
A szobor az egykori csendőrlaktanya udvarán állt, arccal a Böszörményi út felé. Az alkotás az 1919-es Tanácsköztársaság során vértanúhalált halt csendőröknek, összesen huszonkilenc személynek állított emléket. A talapzat haraszti mészkőből készült, rajta bronz szobor, melyen egy csendőr tart karjában egy ájult félmeztelen férfialakot. A csendőrök hősi emlékművének igénye 1926-ban merült fel, egy szoborbizottság is alakult és pályázatot írtak ki. Pásztor János szobrászművész két pályaművet is küldött és meg is nyerte a pályázatot (Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Szentgyörgyi István előtt). A mű összköltsége 18.800 pengő volt, amely a csendőrség tisztjeinek, legénységének adományából gyűlt össze. A szobrot 1928. május 10-én állították fel, 1945 után nem maradhatott a helyén, ledöntötték.
A szobor az egykori csendőrlaktanya udvarán állt, arccal a Böszörményi út felé. Az alkotás az 1919-es Tanácsköztársaság során vértanúhalált halt csendőröknek, összesen huszonkilenc személynek állított emléket. A talapzat haraszti mészkőből készült, rajta bronz szobor, melyen egy csendőr tart karjában egy ájult félmeztelen férfialakot. A csendőrök hősi emlékművének igénye 1926-ban merült fel, egy szoborbizottság is alakult és pályázatot írtak ki. Pásztor János szobrászművész két pályaművet is küldött és meg is nyerte a pályázatot (Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Szentgyörgyi István előtt). A mű összköltsége 18.800 pengő volt, amely a csendőrség tisztjeinek, legénységének adományából gyűlt össze. A szobrot 1928. május 10-én állították fel, 1945 után nem maradhatott a helyén, ledöntötték.
