Hollósy Simon
Életrajzi adatok:
1857.02.02. (Máramarossziget) – 1918.05.08. (Técső)
1857.02.02. (Máramarossziget) – 1918.05.08. (Técső)
Működési terület:
Festőművész
Festőművész
Életmű:
Erdélyi, örmény gyökerű festőművész, a nagybányai művésztelep alapító tagja. A naturalizmus, a realizmus, majd a plein air (szabadban festés) egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19-20. század fordulóján. 1885-ben tűnt fel a Tengeri hántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, aki a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az változást, újat akaró fiatal festők.
Erdélyi, örmény gyökerű festőművész, a nagybányai művésztelep alapító tagja. A naturalizmus, a realizmus, majd a plein air (szabadban festés) egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19-20. század fordulóján. 1885-ben tűnt fel a Tengeri hántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, aki a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az változást, újat akaró fiatal festők.
Érdekességek:
A Nagybányai művésztelep egyik alapítójaként nagy hatása volt a fiatalabb művészek kibontakozásában. Csontváry Kosztka Tivadar is tanult nála festészetet. Tanítói működése azonban felemésztette, miután a müncheni és a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Hollósy nagybányai tevékenysége nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében. Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, megihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. A kerületben 1953-ban nevezték el róla a Böszörményi és a Németvölgyi utat összekötő rövid, hangulatos utcát.
A Nagybányai művésztelep egyik alapítójaként nagy hatása volt a fiatalabb művészek kibontakozásában. Csontváry Kosztka Tivadar is tanult nála festészetet. Tanítói működése azonban felemésztette, miután a müncheni és a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Hollósy nagybányai tevékenysége nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében. Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, megihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. A kerületben 1953-ban nevezték el róla a Böszörményi és a Németvölgyi utat összekötő rövid, hangulatos utcát.
