Fery Oszkár
Életrajzi adatok:
1860.01.10. (Rimaszécs) – 1919.07.21. (Budapest)
1860.01.10. (Rimaszécs) – 1919.07.21. (Budapest)
Működési terület:
Csendőrtábornok
Csendőrtábornok
Életmű:
Felvidéki (Gömör vármegye) származású, a gimnáziumot kitűnő eredménnyel Iglón végezte el. Édesapja ezt követően katonai pályára állította, a cs. és kir. 32. gyalogezrednél szolgált, ahol hadnagyi címig jutott. 1884-ben tartalékossá vált, ezután jogot hallgatott, majd csendőrtiszti szakvizsgát tett, országszerte több helyen is szolgált, 1902-ben őrnaggyá léptették elő. A Magyar Athletikai Club (MAC) színeiben vívóként ért el sikereket az 1890-es években. 1908-tól a kolozsvári kerület főparancsnoka, ezredesi rangot kapott, az I. világháború alatt Erdélyben, az 1918-as őszirózsás forradalom alatt már Pesten szolgált. A Tanácsköztarsaság utolsó napjaiban feljelentés érkezett a vörösőrség országos főparancsnokságára Fery Oszkár és két társa (Borhy Sándor és Menkina János alezrdesek) ellen, államellenes összeesküvés vádjával. Kun Béla után a Tanítóképző Intézetben székelő terrorcsapathoz került az irat, parancsnokuk a tisztek kivégzésére adott utasítást. Brutálisan meggyilkolták őket, majd holttestüket a Dunába lökték. Gyilkosaikat a rendszer bukása után elfogták és elítélték. 1921-ben Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával a mostani Kiss János altábornagy utcát róla nevezték el, ahogy a Tanítóképzőnél összefutó másik két utcát is két társáról (Nagy Jenő utca korábban: Borhy Sándor, valamint Tartsay Vilmos utca korábban: Menkina János). Fery Oszkár holtteste sosem került elő, ezért egy jelképes síremléke van a Farkasréti temetőben.
Felvidéki (Gömör vármegye) származású, a gimnáziumot kitűnő eredménnyel Iglón végezte el. Édesapja ezt követően katonai pályára állította, a cs. és kir. 32. gyalogezrednél szolgált, ahol hadnagyi címig jutott. 1884-ben tartalékossá vált, ezután jogot hallgatott, majd csendőrtiszti szakvizsgát tett, országszerte több helyen is szolgált, 1902-ben őrnaggyá léptették elő. A Magyar Athletikai Club (MAC) színeiben vívóként ért el sikereket az 1890-es években. 1908-tól a kolozsvári kerület főparancsnoka, ezredesi rangot kapott, az I. világháború alatt Erdélyben, az 1918-as őszirózsás forradalom alatt már Pesten szolgált. A Tanácsköztarsaság utolsó napjaiban feljelentés érkezett a vörösőrség országos főparancsnokságára Fery Oszkár és két társa (Borhy Sándor és Menkina János alezrdesek) ellen, államellenes összeesküvés vádjával. Kun Béla után a Tanítóképző Intézetben székelő terrorcsapathoz került az irat, parancsnokuk a tisztek kivégzésére adott utasítást. Brutálisan meggyilkolták őket, majd holttestüket a Dunába lökték. Gyilkosaikat a rendszer bukása után elfogták és elítélték. 1921-ben Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával a mostani Kiss János altábornagy utcát róla nevezték el, ahogy a Tanítóképzőnél összefutó másik két utcát is két társáról (Nagy Jenő utca korábban: Borhy Sándor, valamint Tartsay Vilmos utca korábban: Menkina János). Fery Oszkár holtteste sosem került elő, ezért egy jelképes síremléke van a Farkasréti temetőben.
Kapcsolódó történet, leírás:
A XII. kerületben halt meg és síremléke a Farkasréti temetőben van. A Kiss János altábornagy utca 1945-ig az ő nevét viselte. Emléktáblája a Kiss János altábornagy 40. alatti címen volt látható a sarkon, majd lebontották. Jelenleg 2011 óta áll egy új tábla ugyanúgy a Kiss János altábornagy utca 40. alatt, de nem a sarkon, hanem a bejárattól jobbra a falon.
A XII. kerületben halt meg és síremléke a Farkasréti temetőben van. A Kiss János altábornagy utca 1945-ig az ő nevét viselte. Emléktáblája a Kiss János altábornagy 40. alatti címen volt látható a sarkon, majd lebontották. Jelenleg 2011 óta áll egy új tábla ugyanúgy a Kiss János altábornagy utca 40. alatt, de nem a sarkon, hanem a bejárattól jobbra a falon.
Hely:
Kiss János altábornagy utca 40. (Az emléktábla helye.)
Kiss János altábornagy utca 40. (Az emléktábla helye.)
