Csörsz utca, Magyar Optikai Művek
Építés éve:
1905
1905
Épület stílusa:
modern
modern
Története:
1905-ben épült a Csörsz utcában az első épület; T alaprajzú volt úgy, hogy a vízszintes szárnya esett a Csörsz utca frontjára. Gyárépületnek megfelelően a homlokzata különösebb esztétikai értéket nem hordozott, mindegyik szinten azonos ritmusban, sűrűn sorakoztak rajta az ablakok. A gyár közel egy évszázadig folyamatosan terjeszkedett. Az I. világháború után a korszak egyik keresett építésze, Sándy Gyula is készített terveket, amelyekkel egy zárt udvaros, négytraktusos épületegyüttest hozott volna létre. A terv nem valósult meg, helyette 1927-ben Freud Dezső elképzelése szerint emeletráépítéssel bővítették a meglévő épületet. Egyre több megrendelést kaptak, és hogy ezeknek eleget tudjanak tenni, elkezdték felvásárolni a szomszédos telkeket, hogy új épületeket emelhessenek. 1936-ban Mengl Ferenc tervezte a régi épülettől keletre fekvő hatemeletes tömböt, amin a híres nyilas szobor állt. 1942-ben további épületeket is felhúztak, mely szintén modern stílusú volt. De az első épület sem maradhatott ki a fejlődésből, 1939-ben szintén Mengl Ferenc tervei szerint alakították át. A vállalat alapítója Süss Nándor német mechanikus család sarja volt, aki előbb Kolozsváron (1876-tól), majd 1884-től Pesten volt mechanikai műhelyvezető. Az Államilag Segélyezett Mechanikai Tanműhely 1891-ben átköltözött Budára, az Alkotás útra. 1900-ban az állami vállalt megszűnt, de magánvállaltként folytatta tevékenységét immár Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet néven. 1905-ben költöztek át a Csörsz utcai gyárépületbe, 1918-ban részvénytársasággá alakult a vállalat, 1922-ben pedig már optikai lencsék gyártására is kaptak licenszet (neve ekkor: Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.). 1936-ban helyezték el a MOM későbbi jelképét, Haich Erzsébet hat méter magas műkő szobrát, az égre nyilazó férfialakot az egyik épület tetején. 1939-től lett a neve Magyar Optikai Művek. Az 1950-es évektől a gyárépületek mellett szociális, kulturális és sportlétesítmények is létrejöttek. A Németvölgyi úton lakótelep épült, a Nagy Jenő utcában pedig óvoda és bölcsöde nyílt a gyár munkásai számára. Papp Laci karrierje innen indult, és járt itt üzemlátogatáson az etióp császár Hailé Szelasszié is 1964-ben. A MOM a rendszerváltozás után nehéz helyzetbe került, és 1998-ban végleg megszűnt.
1905-ben épült a Csörsz utcában az első épület; T alaprajzú volt úgy, hogy a vízszintes szárnya esett a Csörsz utca frontjára. Gyárépületnek megfelelően a homlokzata különösebb esztétikai értéket nem hordozott, mindegyik szinten azonos ritmusban, sűrűn sorakoztak rajta az ablakok. A gyár közel egy évszázadig folyamatosan terjeszkedett. Az I. világháború után a korszak egyik keresett építésze, Sándy Gyula is készített terveket, amelyekkel egy zárt udvaros, négytraktusos épületegyüttest hozott volna létre. A terv nem valósult meg, helyette 1927-ben Freud Dezső elképzelése szerint emeletráépítéssel bővítették a meglévő épületet. Egyre több megrendelést kaptak, és hogy ezeknek eleget tudjanak tenni, elkezdték felvásárolni a szomszédos telkeket, hogy új épületeket emelhessenek. 1936-ban Mengl Ferenc tervezte a régi épülettől keletre fekvő hatemeletes tömböt, amin a híres nyilas szobor állt. 1942-ben további épületeket is felhúztak, mely szintén modern stílusú volt. De az első épület sem maradhatott ki a fejlődésből, 1939-ben szintén Mengl Ferenc tervei szerint alakították át. A vállalat alapítója Süss Nándor német mechanikus család sarja volt, aki előbb Kolozsváron (1876-tól), majd 1884-től Pesten volt mechanikai műhelyvezető. Az Államilag Segélyezett Mechanikai Tanműhely 1891-ben átköltözött Budára, az Alkotás útra. 1900-ban az állami vállalt megszűnt, de magánvállaltként folytatta tevékenységét immár Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet néven. 1905-ben költöztek át a Csörsz utcai gyárépületbe, 1918-ban részvénytársasággá alakult a vállalat, 1922-ben pedig már optikai lencsék gyártására is kaptak licenszet (neve ekkor: Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.). 1936-ban helyezték el a MOM későbbi jelképét, Haich Erzsébet hat méter magas műkő szobrát, az égre nyilazó férfialakot az egyik épület tetején. 1939-től lett a neve Magyar Optikai Művek. Az 1950-es évektől a gyárépületek mellett szociális, kulturális és sportlétesítmények is létrejöttek. A Németvölgyi úton lakótelep épült, a Nagy Jenő utcában pedig óvoda és bölcsöde nyílt a gyár munkásai számára. Papp Laci karrierje innen indult, és járt itt üzemlátogatáson az etióp császár Hailé Szelasszié is 1964-ben. A MOM a rendszerváltozás után nehéz helyzetbe került, és 1998-ban végleg megszűnt.
