Frédéric Joliot-Curie
Életrajzi adatok:
1900.03.19. (Párizs) - 1958.08.14. (Párizs)
1900.03.19. (Párizs) - 1958.08.14. (Párizs)
Működési terület:
Kémikus, fizikus
Kémikus, fizikus
Életmű:
A világhírű Nobel-díjas kémikus és atomfizikus Jean Frédéric Joliot néven született. A Fizika és Kémiai Főiskolán évfolyam elsőként szerzett mérnöki diplomát. 1925-ben került Marie Curie Radiológiai Intézetébe, ahol beleszeretett a Nobel-díjas házaspár lányába, Irène Curie-be. 1925-ben házasodtak össze, ekkortól változtatták nevüket Joliot-Curie-re. Tudományos sikereiket is együtt érték el, 1935-ben együtt kaptak Nobel-díjat a radioaktív elemek mesterséges előállítási módjának felfedezéséért. A háború után a közreműködésüknek köszönhetően épült fel az első francia atomerőmű. A Francia Kommunista Pártnak és a Világ Béketanácsnak is tagja volt, utóbbinak 1946-1955 között elnöke, tevékenységéért 1951-ben Nemzetközi Sztálin-békedíjjal) tüntették ki. 1955-ben 10 tudóstársával aláírta a Russel-Einstein manifesztumot, amelyben a nemzetek kormányainak figyelmét az atomenergia hadi célokra való használatának veszélyeire akarták felhívni.
A világhírű Nobel-díjas kémikus és atomfizikus Jean Frédéric Joliot néven született. A Fizika és Kémiai Főiskolán évfolyam elsőként szerzett mérnöki diplomát. 1925-ben került Marie Curie Radiológiai Intézetébe, ahol beleszeretett a Nobel-díjas házaspár lányába, Irène Curie-be. 1925-ben házasodtak össze, ekkortól változtatták nevüket Joliot-Curie-re. Tudományos sikereiket is együtt érték el, 1935-ben együtt kaptak Nobel-díjat a radioaktív elemek mesterséges előállítási módjának felfedezéséért. A háború után a közreműködésüknek köszönhetően épült fel az első francia atomerőmű. A Francia Kommunista Pártnak és a Világ Béketanácsnak is tagja volt, utóbbinak 1946-1955 között elnöke, tevékenységéért 1951-ben Nemzetközi Sztálin-békedíjjal) tüntették ki. 1955-ben 10 tudóstársával aláírta a Russel-Einstein manifesztumot, amelyben a nemzetek kormányainak figyelmét az atomenergia hadi célokra való használatának veszélyeire akarták felhívni.
Kapcsolódó történet, leírás:
A mai Királyhágó tér 1959 és 1991 között viselte a francia kémikus Joliot-Curie nevét. A neves tudós kommunista volt és a Szovjetunió híve, ezért is kaphatta 1956 után egy határon túli földrajzi név helyett az ő nevét a közterület. A téren Frédéric Joliot-Curie szobra is látható volt, melyet Marton László készített 1959-ben.
A mai Királyhágó tér 1959 és 1991 között viselte a francia kémikus Joliot-Curie nevét. A neves tudós kommunista volt és a Szovjetunió híve, ezért is kaphatta 1956 után egy határon túli földrajzi név helyett az ő nevét a közterület. A téren Frédéric Joliot-Curie szobra is látható volt, melyet Marton László készített 1959-ben.
