Pásztor János
Életrajzi adatok:
1881.01.29. (Gyoma) – 1945.01.07. (Budapest)
1881.01.29. (Gyoma) – 1945.01.07. (Budapest)
Működési terület:
szobrászművész
szobrászművész
Életmű:
Ősei hódmezővásárhelyi parasztok voltak. Édesapja révén Ady Endrével állt rokonságban, édesanyja pedig francia felmenőkkel rendelkezett. A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában (ma: MOME) tanult szobrásznak, ahol ifj. Mátrai Lajos figyelt fel a tehetségére. 1903-1905 között a párizsi Julian Akadémia ösztöndíjas hallgatója volt, itt Rudnay Gyula festőművésszel is baráti viszonyba került. Ez a kapcsolat és művészi szemlélete a szobrászt az alföldi festőiskolához kapcsolja. Barátjáról szobrot is faragott, mellszobra a Margitszigeten látható. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen lakott, majd 1910-től Budapesten élt. A II. világháború alatti Budapestet ért szovjet bombázások alatt veszítette életét. Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum (Búcsúzkodás c. szobrát). 1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek.
Ősei hódmezővásárhelyi parasztok voltak. Édesapja révén Ady Endrével állt rokonságban, édesanyja pedig francia felmenőkkel rendelkezett. A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában (ma: MOME) tanult szobrásznak, ahol ifj. Mátrai Lajos figyelt fel a tehetségére. 1903-1905 között a párizsi Julian Akadémia ösztöndíjas hallgatója volt, itt Rudnay Gyula festőművésszel is baráti viszonyba került. Ez a kapcsolat és művészi szemlélete a szobrászt az alföldi festőiskolához kapcsolja. Barátjáról szobrot is faragott, mellszobra a Margitszigeten látható. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen lakott, majd 1910-től Budapesten élt. A II. világháború alatti Budapestet ért szovjet bombázások alatt veszítette életét. Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum (Búcsúzkodás c. szobrát). 1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek.
Kapcsolódó történet, leírás:
A Böszörményi úti csendőrlaktanya udvarán 1928. május 10-én leplezték le Pásztor János Csendőrvértanúk emlékművét, amely az 1919-es Tanácsköztársaság során vértanúhalált halt csendőröknek, összesen huszonkilenc személynek állított emléket. A szűk körű pályázat meghívottjai Pásztor János, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Szentgyörgyi István voltak. Pásztor János két pályaművet is készített, így négy mű közül választották ki a megvalósítandó emlékmű tervét. A szobrot Budapest ostroma után lerombolták. Kinizsi Pálról és Toldi Miklósról készült szobrait Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelte meg 1929-ben a Testnevelési Főiskola számára, az 1935-ben felállított alkotások mai is láthatók az egyetem kertjében.
A Böszörményi úti csendőrlaktanya udvarán 1928. május 10-én leplezték le Pásztor János Csendőrvértanúk emlékművét, amely az 1919-es Tanácsköztársaság során vértanúhalált halt csendőröknek, összesen huszonkilenc személynek állított emléket. A szűk körű pályázat meghívottjai Pásztor János, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Szentgyörgyi István voltak. Pásztor János két pályaművet is készített, így négy mű közül választották ki a megvalósítandó emlékmű tervét. A szobrot Budapest ostroma után lerombolták. Kinizsi Pálról és Toldi Miklósról készült szobrait Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelte meg 1929-ben a Testnevelési Főiskola számára, az 1935-ben felállított alkotások mai is láthatók az egyetem kertjében.
Hely:
Böszörményi út 21.
Böszörményi út 21.
