Apor Vilmos püspök
Életrajzi adatok:
1892.02.29. (Segesvár) - 1945.04.02. (Budapest)
1892.02.29. (Segesvár) - 1945.04.02. (Budapest)
Működési terület:
Római katolikus pap, győri püspök, a katolikus egyház vértanúja.
Római katolikus pap, győri püspök, a katolikus egyház vértanúja.
Életmű:
A neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család sarja. Kalksburgban és Kalocsán végzett gimnáziumot, majd a győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, innen gróf Széchenyi Miklós püspök Innsbruckba küldte egyetemre. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá, a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg szolgálatát. 1918-tól Gyula plébánosa. 1941-ben nevezte ki a XII. Pius pápa győri püspökké. Az egyházmegye élén mind az üldözött zsidókat, mind a háború borzalmai elől menekülőket befogadta, oltalomlevekkel segítette. 1945. március 28-án találatot kapott a győri székesegyház, a püspök végignézte a templom pusztulását. Utolsó miséjét Nagycsütörtökön tartotta egy pincében. 1945. március 30-án megtagadta a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását és dulakodás közben egy szovjet katona halálosan megsebesítette. „A sebesült főpásztort az ostromlott városon keresztül kórházba szállították, ahol petróleumlámpa fényénél műtötték meg. Apor Vilmos hálát adott Istennek, hogy „ilyen nagypénteket adott” neki, és szenvedései alatt papjaiért, híveiért és hazánkért imádkozott, és megbocsátott támadóinak. Április 2-án, húsvéthétfőn hajnalban halt meg.”(Magyar Kurír,2022.05.23.)
A neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család sarja. Kalksburgban és Kalocsán végzett gimnáziumot, majd a győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, innen gróf Széchenyi Miklós püspök Innsbruckba küldte egyetemre. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá, a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg szolgálatát. 1918-tól Gyula plébánosa. 1941-ben nevezte ki a XII. Pius pápa győri püspökké. Az egyházmegye élén mind az üldözött zsidókat, mind a háború borzalmai elől menekülőket befogadta, oltalomlevekkel segítette. 1945. március 28-án találatot kapott a győri székesegyház, a püspök végignézte a templom pusztulását. Utolsó miséjét Nagycsütörtökön tartotta egy pincében. 1945. március 30-án megtagadta a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását és dulakodás közben egy szovjet katona halálosan megsebesítette. „A sebesült főpásztort az ostromlott városon keresztül kórházba szállították, ahol petróleumlámpa fényénél műtötték meg. Apor Vilmos hálát adott Istennek, hogy „ilyen nagypénteket adott” neki, és szenvedései alatt papjaiért, híveiért és hazánkért imádkozott, és megbocsátott támadóinak. Április 2-án, húsvéthétfőn hajnalban halt meg.”(Magyar Kurír,2022.05.23.)
Kapcsolódó történet, leírás:
II. János Pál pápa 1997-ben az egyház boldogai közé iktatta Győr város vértanú püspökét, Apor Vilmost. A pápa Rómában hatezer magyar zarándok előtt jelentette ki: „Apor Vilmos tanúságtétele becsületére válik a magyar nemzet nemes történelmének.” A főpásztor hite és élete emlékezetét őrzi a róla elnevezett XII. kerületi Apor Vilmos tér és az itt felállított szoborcsoport, amely az üldözött asszonyokat védő főpapot ábrázolja.
II. János Pál pápa 1997-ben az egyház boldogai közé iktatta Győr város vértanú püspökét, Apor Vilmost. A pápa Rómában hatezer magyar zarándok előtt jelentette ki: „Apor Vilmos tanúságtétele becsületére válik a magyar nemzet nemes történelmének.” A főpásztor hite és élete emlékezetét őrzi a róla elnevezett XII. kerületi Apor Vilmos tér és az itt felállított szoborcsoport, amely az üldözött asszonyokat védő főpapot ábrázolja.
Hely:
Apor Vilmos tér
Apor Vilmos tér
.jpg)
