Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

Az utca kialakulása

Kapcsolódó történet, leírás:
A mostani Böszörményi út egy kis része – a polgármesteri hivataltól a Királyhágó térig – már megvolt az 1870-es években: egy kicsiny ösvény, amely telekhatárként működött, de hivatalosan nem utca, inkább csak egy telkek közötti gyalogosfolyosó volt, név nélkül. Mint a legtöbb helyen a kerületben, itt is szőlőlugasok húzódtak. A neve kezdetekben Külső körút volt, majd 1900-ban lett Böszörményi út. Kialakulása hátterében valószínűleg az állt, hogy 1894 áprilisában nyílt meg a Farkasréti temető, amelyet minél hamarabb be kellett vezetni villamossal a főváros vérkeringésébe. A fővárosi lapok is arról írtak, hogy a Böszörményi utat (azaz akkor még a Külső körutat) a forgalom növelése miatt volt fontos megtervezni. „…a városi forgalommal való összeköttetés végett tervezték az átló utat és a budai külső körutat, mellyel alapját vetik meg a végnélküli közúti vasúti vonalnak. A budai külső körút főere lesz valamennyi meglevő és létesítendő útvonalaknak is.” (Budapesti Hírlap, 1893. május 30.) A Pesti Napló néhány hónappal később, 1893 őszén már arról számolt be, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa – báró Podmaniczky Frigyes elnöklete idején – a tervezett budai Külső körút helyét és környékét kivette a nyaralóövezetből, és a területet felparcellázta házak és épületek jövőbeni építése céljából. Egy évvel később a villamosvonalat is megtervezték. A csendőrlaktanya felépülése után egyre sürgősebbé vált az út kiépítése, ami jól észlelhető a következő évek tervein. A laktanya 1901 augusztusában kezdte meg a működését, és szeptemberben már arról írt a Fővárosi Közlöny, hogy fontos lenne lekövezni az utat, valamint csővezetékeket fektetni. Ezek végül 1910-re készültek el.